Tisztelt Olvasóink!
Kedves Látogatóink!

A Magyar Kormány 484/2020. (XI. 10.)
Korm. rendelete
„A veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről”
kimondja, hogy a szabadidős létesítmények
- beleértve a könyvtárakat - használata tilos.

12. §. (1) bekezdés jb pontja alapján

2020. november 11-től 2020. december 11-ig

könyvtárunkban és összes telephelyén
tilos a látogatás és a helyszínen való tartózkodás.
Sajnos nincs lehetőség a könyvek visszavételére és kölcsönzésére sem.

A zárva tartás idején, a mai naptól,
a beiratkozások érvényessége és a kölcsönzési határidők meghosszabbodnak.
Erre az időre késedelmi díjat nem számolunk fel.

További információkért kísérjék figyelemmel intézményünk honlapját és közösségi oldalait.

Köszönjük türelmüket és megértésüket!

Remélhetőleg újra találkozhatunk személyesen is!



205 éve született Teleki Blanka

Erdélyi arisztokrata családban, Nagybánya közelében született. Édesapja Teleki Imre (1782-1848), édesanyja pedig Brunszvik Karolina (1782–1843), az az első magyarországi óvodák megalapítójának, Brunszvik Teréz testvére volt. Két ifjabb testvére volt: Emma, aki 1809-ben és Miksa, aki 1813-ban született.

Brunszvik Teréz

Teleki Blanka

Fiatalon Münchenben és Párizsban festészetet, Budán Ferenczy Istvánnál szobrászatot tanult. Későbbi pályájára a legnagyobb hatással mégis nagynénje, Brunszvik Teréz volt, aki magával vitte külföldi utazásaira. Blanka is a nőnevelést választotta hivatásául: 1846-ban magyar tanítási nyelvű leánynevelő intézetet nyitott Pesten a Majtényi házban, a mai Szabadság téren, de a gáncsoskodások miatt az intézet csak 1847 őszétől működött. Ez az iskola számít az első olyan magyarországi leányiskolának, ahol szakszerű oktatás folyt. A kiváló tanárok között volt Vasvári Pál (történelem), Hanák János (természetrajz) és Leövey Klára (nevelőnő). A szabadságharc alatt, 1848 végén kénytelen volt az intézetet bezárni; Leövey Klárával előbb Debrecenbe, Nagyváradra, végül Szegedre menekült. Kapcsolatban maradt Vasvárival és az általa létrehozott Rákóczi-szabadcsapatot anyagilag is támogatta, valamint Ő volt a csapat zászlóanyja. A világosi fegyverletétel (1849. augusztus 13.) után családja pálfalvi birtokára vonult vissza, részt vett a forradalmárok rejtegetésében, gyűjtötte a szabadságharc ereklyéit, jelentéseket küldött a párizsi magyar emigrációnak a nép hangulatáról.

A kufsteini Császár-torony

Miután a bécsi rendőrség kezére jutott Teleki Blanka levelezése, 1851. május 13-án letartoztatták, a haditörvényszék szerint azért, mert otthona “búvóhely, politikai laboratórium és veszélyes mesterkedések” színhelye volt. Fél évig Nagyváradon, utána a pesti Újépületben tartották vizsgálati fogságban. 1853-ban a haditörvényszék 10 évi várfogságra ítélte; az ítéletet is az Újépületben hirdették ki. Előbb Kufstein várában, majd Laibachban (Ljubljana) raboskodott. Hat évi börtön után általános amnesztia keretében 1857. május 13-án szabadult. Rövid időre hazatért Magyarországra, majd “önkéntes száműzetésbe” Münchenbe, Stuttgartba, Drezdába, Brüsszelbe és Párizsba vonult. Megrendült egészségének helyreállítása érdekében a francia Riviérára akart utazni, de útközben húgánál Párizsban meghalt. Párizsban nyugvó hamvait 2008. október 6-án temették újra Martonvásáron.

Életéről Kertész Erzsébet írt rendkívül érdekes életrajzi regényt. Életre kelti Teleki Blanka alakját, aki a kor legjobbjaihoz hasonlóan úgy érezte, hogy kötelességei vannak a haladás előmozdításában. A regényben nemcsak a megjelenő történelmi alakok kerülnek közel hozzánk, hanem beszívhatjuk az adott történelmi kort levegőjét is. Ajánlom mindenkinek, akit érdekelnek a ’48-as események dicsőséges napjai és az azt követő sötét időszak egy felvilágosult nő szemszögéből.

„Blankának boldognak kell lennie, azt akarom, hogy boldog legyen!” – rendelkezik unokája jövőjéről apai nagyanyja, Teleki Mária grófné. „A boldogságát keresi? Hát ez miféle újmódi hóbort? Létezik lány számára a családon kívül is boldogság?” – értetlenkedik az édesapa, Teleki Imre gróf. „Azt akarom, hogy önálló ember légy!” – inti anyai nagynénje, Brunszkvik Teréz grófnő. Teleki Blanka végül is a nehezebb utat választotta, amely Kufstein börtönébe vezetett.

Vasvári Pál írta róla: „Ez az asszony: ember! Ember, akinek akarata, célja van.”

Olvasói belépés

Vonalkód
Jelszó

Az olvasói belépéshez szükséges az olvasójegyen található vonalkód, továbbá a jelszó, ami a születési dátum nyolc számjeggyel, pl.: 20120821. A jelszó belépés után módosítható.

Katalógus gyorskeresés

Cím
Szerző

Archívum