Baley Endre: A és a Bűvös Bubák

Kiadó: Napkút
Kiadási év: 2014

“-Pipijja, pipijja! -Mi az, ki az? – riadt fel Nyámnyila, és azonmód kereket oldott volna, ha Ememem meg nem ragadja a lábát és csendre nem inti. -Csssst! – suttogta. – Nincs semmi vész, csak maradj csendben! Nyámnyila remegett, de már nem akart elszaladni. -Mi ez a hang? – kérdezte. -Sára beszél álmában. Felváltva motyog két szót, amit értek is – igaz, nem tudom, mit jelent -, meg egy csomó másikat, amiből viszont egy kukkot sem értek. -Pipijja, parisszija! Merköszömbevolnuzséte turemölé, pepejenci – motyogta újra Sára álmában. -Szerintem érthető. Azt mondja, mert köszön be volna húsétel a túra mellé a Jenő apukája – brillírozott Nyámnyila. -?Mi van? Hogy kinek az apukája? -Én beszélem ezt a nyelvet. -?Persze. Én is. Teve teveljeveseven mevegbovolovonduvultávál? -Mi van a tevével? Nem értem, amit mondasz. -?Pedig ugyanolyan halandzsanyelv, mint amit te beszéltél az előbb. -?Én? Dehogy! – válaszolt nevetve Nyámnyila. – De inkább hallgassuk, hátha megértjük! -?Pipijja, pipijja!”

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

8 − 7 =

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .