1. A felsoroltak közül a felhő a kakukktojás, mivel nem szerepel a Széchenyi család címerében, míg a többi igen.
2. A képen látható személyek: édesapja – gróf Széchényi Ferenc ; édesanyja – Festetics Julianna grófnő
3. A képen látható épület a Wilczek-palota Bécsben, Herrengasse 5. Itt született Széchenyi István (1791. szeptember 21.).
4. Széchenyi Istvánnak 5 testvére volt: György (1778. május 26. – 1778. december 23.), Lajos (1781 – 1855), Franciska (1783 – 1861), Zsófia (1788 – 1865), Pál (1789 – 1871)
5. Liebenberg (Lunkányi) János (1175-1853) 1809-ig volt Széchenyi István nevelője, 1809-től Széchényi Ferenc titkára. 1814-től Széchenyi István csokonyai birtokának felügyelője, majd összes birtokainak jószágkormányzója élete végéig. A másik fontos dolog, amit meg kell említeni vele kapcsolatban, hogy Ő volt az első magyar bölcsészeti doktor (1797).
Révai Miklós volt Széchenyi István leghíresebb házitanára, aki őt rajzra és geometriára oktatta.
6. Széchenyi István katonáskodása 1809. április 16-tól 1826 április 15-ig tartott, tehát 17 évig. Elért legmagasabb katonai rangja az első osztályú kapitány volt.
7. Széchenyi István rengeteget utazott, legtöbbször Angliában járt, pontosan ötször.
Utazásai közben jó hasznát vette nyelvismeretének: angolul, franciául, latinul, németül, olaszul és természetesen magyarul tudott.
8. A naplóból idézett nevezetes esemény 1825. október 12-én történt a pozsonyi országgyűlésen. A jelentősége, hogy először beszélt valaki a latin helyett magyarul a felsőtáblán.
9. Széchenyi Istvánt Kossuth Lajos nevezte a legnagyobb magyarnak, 1840. november 19-én, a Pest vármegye országgyűlési követeinek gyűlésén.
10. Széchenyi István 1848. március 23-án elvállalta a közlekedésügy és közmunka tárcáját. Az első felelős magyar minisztérium, vagyis a Batthyány kormány tagjai közé lépett.
11. A fényképen Seilern Crescence grónő, Széchenyi István felesége látható.
Három gyermekük született Béla (1837-1908), Ödön (1839-1922), Júlia (1844-1844)
12. Döbling akkoriban egy Bécs melletti község volt (ma Bécs 19. kerülete), az itt található Görgen gyógyintézetbe (magán-elmegyógyintézetbe) került Széchenyi István 1848. szeptember 5-én. Egészen haláláig itt élt. 1860. április 7-ről 8-ra virradó éjszaka önkezével vetett véget az életének.
13. A kép Nagycenken a családi sírboltban készült. Itt a Széchenyi-mauzóleumban nyugszik Széchenyi István a feleségével együtt.
+1 A helyes írásmód: Széchényi Ferenc és Széchenyi István. Ennek pedig az az oka, hogy Széchenyi István megváltoztatta nevének írását és a második é betűt e-re cserélte. Leszármazottai is így írják nevüket.