Néhány érdekesség az 1848-49-es soproni eseményekkel kapcsolatban

Soproni krónikások, név szerint Bruckner Gottlieb, Geiger Márton és Michel János is feljegyezték a helyi eseményeket naplójukba. A forrásokat a városi múzeum és a levéltár őrzi, de ezekről írt id. Stornó Ferenc is jegyzeteiben.

Március 15-én este a líceum diákjai és Széchenyi János, István gróf unokaöccse, együtt ünnepelték a pozsonyi eseményeket.

Március 16-án megalakult a nemzetőrség, ennek szervezésében a volt császári tiszt, Murmann Sámuel is részt vett. A nemzetőrség jelentős részét a soproni evangélikus főiskola (líceum) hallgatói tették ki. Vezetőjük Pfeiffer Péter ezredes volt. A nemzetőrség gyakorlatán a szegényebbek a krónikás szerint szőlőkapával gyakorlatoztak.

Az új választási törvény értelmében népszámlálást tartottak, ekkor Sopronban 16.766 fő lakott. Sopron lakossága jelenleg a 61000 fő környékén mozog.

Októberben, a Fertő mentén délre vonuló horvát csapatok ellen, kiknek vezére Jellasics volt, a soproni nemzetőrök is hadba vonultak. A horvátok ellen kiinduló század parancsnokául Ihász Rudolfot választják. A magyarok megfutamodtak Lövőnél, túlerőben levő ellenség elől.

A városban a hadihelyzet miatt a harangok néhány napig októberben nem szólhattak, csak a hadi jelzések idején.

Októberben Sopronba érkezett Batthyány Lajos miniszterelnök, akinek a feleségét Kolbenheyer Mór lelkész rejtegette.

December 16-án Windischgrätz vezetésével megindultak Bécs alól az osztrák seregek, Sopront pedig Kapuvár irányában elhagyták a magyar erők. A megérkező osztrákok a várost zárlat alá vették, letartóztatták Kolbenheyer Mór lelkészt.

Az 1849-es tavaszi hadjáratban veszteséget szenvedő, visszavonuló császári csapatok behurcolták Sopronba a kolerát.

Júniusban nagy osztrák csapatösszevonások kezdődtek, Sopronba minden házban szállásolnak el katonákat, június 23-án hagyták el a várost a császáriak, június 31-én a Szentháromságszobor tövében máglyát raktak és rajta elégették a városban összeszedett Kossuth-bankókat, mintegy 150000-et.

A szabadságharc első vértanúja a soproni Murmann Sámuel (1817-1949) volt, akit 1849 augusztus 25-én Temesváron végeztek ki az osztrákok.

Emlékét tábla őrzi a líceum falán, melynek felirata:
Murmann Sámuel (1817-1849) A szabadságharc mártír õrnagya.Volt licista diák emlékére és az 1848-as Soproni nemzetõrség VII. líceumi századának tiszteletére.

Olvasói belépés

Vonalkód
Jelszó

Az olvasói belépéshez szükséges az olvasójegyen található vonalkód, továbbá a jelszó, ami a születési dátum nyolc számjeggyel, pl.: 20120821. A jelszó belépés után módosítható.

Katalógus gyorskeresés

Cím
Szerző

Archívum