1. Széchényi József (1751-1774) volt Széchenyi István édesanyjának gróf Festetics Juliannának az első férje, aki kétévi házasság után maradt özvegyen. Házasságukból nem született gyermek. Első férje halála után három évvel pápai engedéllyel ment hozzá Széchényi Ferenchez.
Ugyanakkor Széchenyi István nagybátyja volt, édesapja Széchényi Ferenc bátyja.
2. A képen látható épület a Wilczek-palota Bécsben, Herrengasse 5. Itt született Széchenyi István 1791. szeptember 21-én. Az épület falán magyar és német nyelvű emléktábla található a következő szöveggel: “Itt született 1791. szeptember hó 21-én gróf Széchenyi István a legnagyobb magyar.”
3. Széchenyi István testvérei voltak: György (1778. május 26. – 1778. december 23.), Lajos (1781 – 1855) , Franciska ( 1783 – 1861), Zsófia (1788 – 1865) , Pál (1789 – 1871)
4. A képen létható személy Madách Imre. Az ő édesapja Madách Sándor tanította olvasni gróf Széchenyi Istvánt.
5. Széchenyi István magántanuló volt, nevelője Liebenberg (Lunkányi) János. Különböző tárgyakat házitanítók tanították, közülük a leghíresebb talán Révai Miklós, aki rajzra és geometriára oktatta. Széchenyi István több helyen vizsgázott, Pesten a piaristáknál, Sopronban a bencéseknél (Szent György utca 9., ma az Erdészeti Szakközépiskola) s a szombathelyi líceumban.
6. Seilern Crescence grónő volt Széchenyi István felesége. Kapcsolatuk 1824-ben kezdődött és 12 évvel később házasodtak össze, mivel a grófnő Zichy Károly gróf felesége volt. A házasságot két évvel a gróf halála után kötötték meg, 1836. február 4-én a budai Krisztinavárosi Havas Boldogasszony plébániatemplomban.
7. A grófnőnek első házasságából 7, a másodikból három gyermeke született.
Közös gyermekeik: Béla (1837-1908), Ödön (1839-1922), Júlia (1844-1844).
8. Utazásai:
1. angol út: 1815. szept 28. – dec. 14.
2. angol út: 1816. okt. 8. – nov. 20.
3. angol út: 1822. márc. 1. – szept. 10.
Franciaországi és itáliai út: 1825. máj. 10. – szept. 4.
Német út: 1829. júl. 16. – szept. 13.
4. angol út: 1832. aug. 16. – nov. 20.
5. angol út: 1833. dec. 18. – 1834. ápr. 29.
Dél-európai és keleti út: 1818. jún. 13. -1819. júl. 11.
Al-dunai út: 1830. jún. 24. -okt. 19.
9. Nagycenken a Széchenyi kastélyban 1840. augusztus 20-án. Ekkor avatták fel a kastély nyugati szárnyát, s az átépített részeket. Az Angliában látottak alapján fürdőszobák és vízöblítéses WC-k kerültek kialakításra, s a gázvilágítást is bevezették. Hild Ferdinánd soproni építész 1834-1840 között irányította a munkálatokat.
10. A naplóból idézett nevezetes esemény 1825. október 12-én történt a pozsonyi országgyűlésen. A jelentősége, hogy először beszélt valaki a latin helyett magyarul a felsőtáblán.
11. Csányi László a kakukktojás, hiszen ő nem az első felelős magyar minisztérium, vagyis a Batthyány kormány tagja volt. A Szemere–kormány közmunka- és közlekedésügyi minisztere volt. Deák Ferenc neve hiányzik, aki a Bathyány-kormány igazságügy minisztere volt.
12. A Döblingben található Görgen gyógyintézetbe (magán-elmegyógyintézetbe) került Széchenyi István 1848.szeptember 5-én. Egészen haláláig itt élt. 1860. április 7-ről 8-ra virradó éjszaka önkezével vetett véget az életének.
Néhány név a látogatói közül: Rónay Jácint, Hollán Ernő, Falk Miksa, Kecskeméthy Aurél, Lonovics József, nevelt fia Zichy Géza
13. Nagycenk, Fertőszéplak, Sopronhorpács, Sopronkövesd (1969-ben lebontották), Iván, Rum (Vas megye), Peresznye (Vas megye)
Sopronban: Széchenyi tér 1-3. (Széchenyi Palota), Szent György u. 16. (Erdődy-palota), Szent György u. 9. (egykori bencés gimnázium), Széchenyi tér 19. (Egykori Soproni Takarékpénztár), Fő tér 4. (Kossow-ház),
+1. Ez az első Széchenyi szobor, melyet Széchenyi Ödön állíttatott még 1860-ban. Ekkor még tilos volt rá emlékezni, ezért a szobrot készítő Höller György soproni kőfaragó Szent István szobrát Széchenyi István arcvonásaival készítette el.